Hol használható fel a Linux?

A Linux egy széles körben portolt kernel.

A Linux kernel a legkülönfélébb számítógépes architektúrán működik: a kézi ARM-alapú iPAQ-tól a nagygépes IBM z9 rendszeren át, a mobiltelefonoktól a szuperszámítógépekig.

Léteznek speciális disztribúciók, melyek kisebb gépigényeknek is megfelelnek. Az ELKS kernel (származtatott Linux kernel) képes Intel 8086 vagy Intel 80286 16-bit mikroprocesszorokon futni, az µClinux kernel pedig képes MMU nélkül futni. A kernel olyan architektúrákon is képes futni, amelyekre sosem terveztek más rendszert, például a Macintosh gépek (PowerPC és Intel processzorokon egyaránt), PDA-k, videójáték konzolok, hordozható zenelejátszók és mobil telefonok.

Asztali felhasználás
Bár áttörés nem történt, a Linux asztali operációs rendszerként való használata az elmúlt években folyamatosan nőtt. Jelenleg a Linux disztribúciók túlnyomó többsége grafikus felületet használ. A két legelterjedtebb grafikus felület a GNOME és a KDE. Ez a két projekt a GTK+ és Qt eszközkészlettel íródott. Ezt a két felületet szokták a legérettebb, legfejlettebb grafikus felületnek nevezni. Mindkét felület széles nyelvi támogatással rendelkezik. A Linux-alapú operációs rendszerek asztali teljesítménye vitatott kérdés. Con Kolivas 2007-ben például azzal vádolta a Linux közösséget, hogy túl nagy hangsúlyt fektetnek a Linux-alapú szerverek teljesítményére az asztali Linuxok kárára. Éppen ezért el is hagyta a Linux kernel fejlesztői csapatot, és egy interjúban fejtette ki véleményét. Azóta azonban számos jelentős fejlesztés történt az asztali Linuxok szegmensében.

Az Ubuntu fejlesztői például kitűzték célnak, hogy a 2010 áprilisában megjelenő Ubuntu 10.4 boot ideje 10 másodperc legyen, de emellett számos más disztribúciók fejlesztői is dolgoznak a boot idő csökkentésén más módszerekkel, más technológiával. A Mandriva például a SpeedBoot elnevezésű módszerrel igyekezett a betöltés idejét csökkenteni.

A legtöbb jellegű alkalmazás, mely Microsoft Windows és Mac OS X alatt fut, elérhető Linux alatt is. Leggyakrabban az alkalmazásoknak van egy szabad szoftveres megfelelőjük, mely funkcionalitásban és tudásban hasonló, de előfordul, hogy az adott programnak van Linuxos verziója (pl.: Skype). Emellett ráadásul a Wine nevű Windows-emuláló szoftver segítségével windowsos alkalmazásokat futtathat a felhasználó. A Wine fejlesztők szerint „a Wine még fejlesztés alatt áll, és még nem elégíti ki az általános igényeket”.

A CrossOver a nyílt forrású Wine-on alapuló kereskedelmi szoftver, amellyel szintén Windows-os alkalmazásokat futtathat a felhasználó. Segítségével a Microsoft Office, Intuit, Quicken és QuickBooks, Adobe Photoshop (CS2-ig), és számos népszerű játék, mint például a World of Warcraft és a Team Fortress 2 futtatható. A különbség a Wine és a CrossOver között, hogy az utóbbi kifejezetten bizonyos programok támogatására specializálódik. Habár sok Microsoft Windowsra és Mac OS X-re írott program nincs még Linuxra portolva (azaz átírva), így például az asztali kiadványszerkesztés és a professzionális hangszerkesztés területén lemaradása van a Linuxnak, ám a hétköznapi felhasználó igényeit kielégítő programokban nincs hiány.

Számos Windowson elérhető szabad szoftver elérhető Linuxra is (sőt sok esetben általában Linuxra írják meg először), így például a népszerű Pidgin, Mozilla Firefox, OpenOffice.org és GIMP elérhetőek Linux rendszerre is. Ezek közül sok alapértelmezetten benne van sok disztribúcióban (például az Ubuntu Linux az előbb felsorolt programok mindegyikét alapértelmezetten tartalmazza).

Egyre több jogvédett, kereskedelmi szoftver is elérhető. Animációk és vizuális effektek tekintetében az olyan magas szintű szoftverek, mint a AutoDesk Maya, Softimage XSI és Apple Shake egyaránt elérhetők Windows-ra Mac-re és Linuxra.

Több képernyőfelolvasó is elérhető, például az Orca és a Blinux. Kifejezetten vakok számára fejlesztett magyar Linux is létezik BeLin néven.

A Windows-emuláló szoftverek mellett a legtöbb disztribúció támogatja a dual-boot és az x86 virtualizációs megoldásokat, így egy gépen futhat Linux és Windows.

A szabad szoftveres közösség együttműködésének köszönhetően egyes disztribúciók olyan nyelven is megjelennek, amilyenen a kereskedelmi szoftverek nem, mivel nem éri meg nekik lefordítani. Például a Knoppix disztribúció már jóval azelőtt elérhető volt szingaléz nyelven, mielőtt a Windows XP-t lefordították volna. Ebben az esetben a lankai Linux Felhasználók fontos szerepet játszottak abban, hogy egyetemi professzorok, nyelvészek és helyi fejlesztők segítségével a rendszer anyanyelvükön megjelenjen.

A legtöbb Linux-disztribúció tartalmaz egy olyan programot (csomagkezelőt), amellyel több ezer olyan szabad szoftver között válogathat a felhasználó, melyet már leellenőriztek, teszteltek és az adott disztribúcióhoz optimalizáltak. Ezek a programok két kattintással letölthetők és telepíthetők. Digitális aláírás garantálja azt, hogy a programhoz senki sem adott hozzá vírust vagy kémprogramot. Több csomagkezelő szolgáltatás is létezik, például a Synaptic Package Manager, PackageKit, és a Yum Extender. Azonban a csomagkezelőkben nem megtalálható alkalmazások telepítése sokszor elég nehézkes, és nem ritkán előfordul, hogy forráskódból kell telepíteni a felhasználónak. Az elterjedését nehezíti, hogy a Linux, és Linux alapú programok kezelése sok esetben eltér a kereskedelmi rendszerek kezelésétől. Néhány program Linux alatt nem, vagy nehézkesen elérhetők, bár a tendenciák biztatóak.

Szerverek és szuperszámítógépek
Történelmileg a Linux-disztribúciókat szerver operációs rendszereknek használták. A Netcraft 2006. szeptemberi felmérése szerint a tíz legmegbízhatóbb internet szolgáltató cég közül nyolc valamilyen Linux-disztribúciót használt web szervernek. A szerverek területén elért sikeressége köszönhető legendás stabilitásának, hosszú menetidejének, és annak, hogy szerver rendszerekhez legtöbbször nem kell grafikus felület. Vállalati és nem-vállalati Linux-disztribúciókat egyaránt használnak szerverekhez.

A Linux disztribúciók alkotják a LAMP szerver-szoftver kombináció (Linux, Apache, MySQL, Perl/PHP/Python) sarokkövét, mely a fejlesztők közt nagy népszerűségnek örvend, és amely az eddig legelterjedtebb platform web-kiszolgáláshoz. (A világ vezető közösségi oldala, a Facebook például LAMP-et használ.) A Linux szerverként való sikere nagyban köszönhető az Apache (nyílt forrású) webkiszolgálónak (a LAMP tagja), mely a világ vezető webkiszolgáló szoftvere.

A Linux-disztribúciók a szerverek piaca mellett még a szuperszámítógépek esetén számítanak a meghatározó, domináns rendszernek. 2009 júniusában a világ 500 legnagyobb számítási teljesítményű szuperszámítógépének (TOP500) 88,60%-a (443 számítógép) Linux operációs rendszert futtatott.

Beágyazott eszközök
Alacsony árának és módosíthatóságának köszönhetően beágyazott Linuxot gyakran használnak különféle eszközökön. A Linux komoly vetélytársa lett a Symbian OS-nek. 2006-ban a világszerte eladott okostelefonok 16,7%-a Linuxot futtatott. Alternatívát jelent most már a jogvédett, kereskedelmi Windows CE és Palm OS operációs rendszerekre a mobiltelefonok piacán. 2007-től kezdve kifejezetten népszerű lett a mobiltelefonok és a PDA-k piacán is. Ilyen például a Nokia N810, Nokia N900, az Openmoko Neo1973, a Motorola RAZR2 v8, a Motorola ROKR E8, a Motorola MING sorozat, a Motorola ZINE, a Google Android, és a Palm Pre.

A népszerű TiVo digitális videó-felvevő egy a célnak megfelelően módosított Linux-alapú rendszert használ. Számos network tűzfal, router (többek között a Linksys routerek is) Linuxot használnak a fejlett tűzfal és router adottságainak köszönhetően. A Korg OASYS és a Yamaha Motif XS music workstation Linuxot használ. Továbbá Linuxot használ a vezető színpadi világítástechnikai vezérlő rendszer, a FlyingPig/HighEnd WholeHogIII Console.

Linux használata a közigazgatásban
A Linux néhány országban már a közigazgatásban is népszerű lett. A brazil kormány ismert a Linux iránti elkötelezettségéről. Brazília az oktatásban, és a hivatalokban is elkezdte a Linuxot használni, a 2008-as brazíliai választásoknál pedig Linuxot futtató szavazógépeket használtak. A Linux segítségével Brazíliában 2008 végéig 32 millió tanulót kiszolgáló 29 ezer laborban kerül a szoftvercsomag telepítésre, 2009 végig több mint 53 ezer gépterem fog kiszolgálni 52 millió tanulót.

Az orosz hadsereg saját fejlesztésű Linux-disztribúciót készített.

India elrendelte, hogy a felsőoktatási intézmények Linuxot használjanak.

Franciaország és Németország szintén elkezdték az átállást a nyílt forrású szoftverekre, köztük Linuxra is.

Ez csupán néhány példa az egyre bővülő listából. Az Európai Unió például kifejezetten támogatja a szabad szoftverek használatát, beleértve a Linux-alapú operációs rendszereket is.

Forrás: Wikipedia

Fedezz fel még több kütyüt