A Linux telepítése, terméktámogatás

Néhány szó a Linux telepítéséről, beállításáról és a terméktámogatásról

Telepítés
A telepítés nehézsége eleinte komoly akadályokat állított a Linux széles körű elterjedése elé, mivel a számítógép hardverének részletes ismeretére és szöveges terminál használatára volt hozzá szükség. Ezt később disztribúciónként eltérően oldották meg. Mára számos disztribúció (például SuSE, Fedora, Ubuntu) telepítése a konkurens Windows rendszerek telepítéshez hasonlóan nagyon egyszerű, vagy bizonyos disztribúcióknál (például Ubuntu) még egyszerűbb. Természetesen van lehetőség konzolos telepítőprogramok használatára is. Ezek általában ugyanolyan informatívak, folyamatosan tájékoztatják a felhasználót az éppen zajló folyamatokról, a telepítés várható időtartamáról, vagy arról, hogy éppen milyen információk szükségesek számukra a telepítéshez. Ilyen például a Debian és a Slackware. Egyes disztribúciók egészen az alapoktól kezdve lehetővé teszik a Linux menedzselését. Ez azt jelenti, hogy a felhasználó forrásból telepít mindent, így teljes mértékben az igényeihez igazított rendszert kap. Ilyen például többek között a Linux From Scratch. Természetesen ez nagyobb tudást igényel, mint a többi Linux-alapú rendszer telepítése.

Az egyik különbség a Windows és Linux telepítők között az, hogy a Linuxnak nincs szüksége különféle licencek elfogadására és eredetiséget igazoló kódok beütésére, mivel az esetek túlnyomó többségében szabadon terjeszthető rendszerek.

A telepítő beállítja a számítógépünknek megfelelően a meghajtóprogramokat, a legtöbb hardvert felismeri és automatikusan használatba veszi. Általános esetben a telepítés befejezése után egy kész, használható rendszert kapunk, amely nem igényel további beállítást a felhasználótól. A Linux egyik legnagyobb problémája, hogy a ma még viszonylag kis elterjedtsége miatt kevés hardvergyártónak éri meg teljes körűen támogatni. Így elképzelhető, hogy új hardverekhez még nincs megfelelő támogatás, mert a gyártó csak később adja ki a szükséges meghajtóprogramot, vagy egyáltalán nem is adja ki. Ilyenkor a Linux fejlesztők írják meg azt. Az olyan számítógépek azonban, amelyekre gyárilag telepítik a Linuxot, a szükséges meghajtóprogramokat is beépítve tartalmazzák. Előtelepített Linuxszal szállít gépeket például a Hewlett-Packard és a Dell.

A Linux telepítése személyi számítógépen legkönnyebben egy önállóan elindulni képes telepítő CD-ről (vagy DVD ill. egyéb adathordozó, amelyről képes egy a számítógép elindulni) végezhető. Ezek a telepítő CD-k letölthetőek az internetről, esetleg megvásárolhatók csomagban, amelyekben mellékelik a használati utasítást és néhány extra szoftvert is (például a Red Hat Linux). A Linux népszerűsítése érdekében vannak olyan LiveCD-k, amelyek a rendszer telepítése nélkül is lehetővé teszik annak kipróbálását. Újabb disztribúciók (például Ubuntu) kiadásai eleve LiveCD módban indulnak: a rendszer elindul, telepítés nélkül kipróbálható, majd tetszés szerint indítható a telepítés, és a telepítési folyamat közben is használható a CD-ről futó operációs rendszer.

Beállítások
Sok disztribúció nem vette át a Microsoft azon törekvését, hogy minden beállítást grafikus felületen lehessen elvégezni. A rendszer mélyebb használata során ezért gyakran van szükség a karakteres konzol használatára is, bár az átlagos felhasználás szintjén ez kikerülhető. Egyes disztribúciók viszont (például a Linspire) a konzol teljes kiirtására törekednek. A Linux beállításai disztribúciónként különbözhetnek. Ennek ellenére általában minden szoftvernek felhasználónként különböző beállítása lehetséges, amelyeket az adott szoftver a felhasználó saját mappájába ment el (/home/felhasznaloneve, rendszergazda esetén /root, vagy /home/root). A rendszer védelme érdekében a kiemelt fontosságú és a felhasználók által is elérhető fájlok különböző helyeken vannak. Az esetek nagy többségében a rendszerre vonatkozó konfigurációs fájlok az /etc könyvtárban helyezkednek el. Ez az (eredetileg az egyetemi környezethez kifejlesztett) megoldás adja a Linux rendkívüli stabilitását: a vírusok nem férhetnek hozzá a rendszer beállításaihoz.

Az átlagos felhasználók nincs joga használni és módosítani a rendszergazda alkalmazásait.

Terméktámogatás
A hagyományos értelemben vett terméktámogatás a Linux esetén nem létezik, mivel a rendszer naprakészen tartása több ezer programozó és tapasztalt felhasználó nonprofit munkájából áll össze. Ezek az emberek általában levelező listákat, fórumokat, weboldalakat üzemeltetnek, ahol a saját szoftverükhöz nyújtanak támogatást, esetleg a felhasználók információkat cserélhetnek egymás között e csatornák segítségével. Az eltérő terméktámogatási modell hatásfokát mutatja, hogy a különböző hibák és biztonsági rések nyilvánosságra kerülése esetén általában a GNU/Linux alá készülnek el a leggyorsabban a frissítések, nemegyszer néhány órán belül. Mivel a Linux alapú rendszerek általában a nyílt forráskódú, szabadon terjeszthető alkalmazásokra építenek, ezért minden egyes alkalmazás saját támogatással és fejlesztőközösséggel rendelkezik, amelyek nagyban építenek a levelezőlistákra. Ezzel szemben vannak olyan „fizetős” disztribúciók (mint például a Red Hat Linux vagy az UHU-Linux), melyek megvásárlása esetén különféle ügyfélszolgálatokkal (helpdesk) és komplex támogatással látják el a rendszert. Szoftver- és termékgyártók támogatása Az operációs rendszer elterjedésének (is) köszönhetően – a Linux felhasználók örömére – egyre több szoftver- és termékgyártó cég kiadja Linux alá is termékeit. Ilyen például az AMD (és leányvállalata, az ATI Technologies), a Google, Inc., a Mozilla és a Hewlett-Packard. Mostanra mindkét nagy PC-s 3D videokártya gyártó, az AMD/ATi és az nVIDIA is rendszeresen ad ki eszközmeghajtó-csomagot Linux rendszerekre. A Google 2009. július 7-én jelentette be a Linux-alapú, nyílt forrású Chrome OS operációs rendszerét.
i386
Az IBM-kompatibilis PC-k az Intel 80386 kompatibilis processzorok alkalmazása óta alkalmasak Unix, BSD és Linux operációs rendszerek futtatására. Legfőbb ok az, hogy az i386 az azt megelőző 80286, 8086 és 8088 processzorokkal ellentétben már preemptive processzor, azaz taskok futását oly mértékben támogatja, hogy képes egy taskot annak készséges együttműködése ellenére is a processzorra várakoztatni, vagy akár fel is számolni.

Forrás: Wikipedia

Fedezz fel még több kütyüt